-A A +A

87. Ünnepi Könyvhét

Az élménybeszámolót megígértem, így következzék a 87. Ünnepi Könyvhét – az én szememmel.
Tegnapi nap jókedvűen indultunk útnak. Az útépítés miatt majdnem 3 órán át utaztunk a fővárosba, de hála Istennek szerencsésen odaértünk. Szállásunk egy 3 csillagos hotelben volt, amit a kollégámnak köszönhetek (köszi Ricsi :) ).

Üvegfiú

2006 telén egy spontán törés alkalmával lelki rehabilitációként leírtam a törésem körülményeit. Néhány nappal később éppen keresgéltem valamit, amikor egy CD-n megtaláltam az első öt oldalt, ami a születésem körüli időről szólt. 2000-ben egyszer már a szüleimmel elkezdtük írni a történetünket, de annyira megrázónak éreztük, hogy inkább abbahagytuk. Ezért, amire emlékeztem, most nekiláttam és leírtam.

Életjel 2014-ben

Utoljára tavaly márciusban írtam. Nem mondom, hogy nem volt mit írni, de az életem leginkább a Tégy Jót! körül forgott és forog ma is. Ezért untatni se akartam senkit. Bár igaz, ez az én blogom. Egyezzünk ki abban, hogy lusta voltam írni, rendben? :)

Amúgy jól vagyok. Túl vagyok két adományosztáson a miskoloci onkológián és egy mikulás ünnepségen. Ezen kívül egy temetésen is túl van a családom. December 27-én elhunyt apai nagyapám, akit nagyon szerettem...

Most új évet indítottunk, s remélem, hogy ez az év a körülményekhez képest sokkal jobb lesz.

A Garázsvásár... és ami mögötte van

Sokáig gondolkodtam, hogy megírjam-e, én miként élem meg a gyerekek betegségeiről kapott infókat, hiszen annyira egyértelmű a válasz, hogy talán felesleges is szót fecsérelni rá... Ám mivel ez az én személyes blogom, s már írtam egyszer Réka kapcsán hasonló bejegyzést, ezért úgy döntöttem, hogy leírom.

Gondolataim

Immár 6 hónapja múlt, hogy aktívan foglalkozom a Tégy Jóttal, sőt, jótékonysági témakörrel márciusban lesz egy éve.

Találkoztam éberkómás, szívbeteg, sőt, nagyrészt daganatos és leukémiás gyerekekkel. Kevés olyan gyerek van, akinél megviselt, mert beteg. Persze, nem vagyok érzéketlen, de mégis próbáltam minden gyerekként "közömbösen" tekinteni. Most mégis elszorult a szívem, mert túl sok beteg gyermek vesz körül hirtelen, s érzem, hogy mindegyiken szeretnék segíteni, de nem tudok...

(Ön)életrajz a Fogas Házban

Igazából már az Olvasóban tartott előadás előtt, elkezdtük szervezni a garázsvásárt. Kezdetben más ügyet céloztunk meg, de aztán történtek dolgok, így hirtelen-váltás következett. S mivel tudomásom volt Bauer Olivérről, aki egy 10 éves, neuroblastoma-s (daganatos) kissrác, akit édesanyja Bécsben kénytelen kezeltetni, nem volt kérdés, hogy kinek szervezzük meg a vásárt.

Oldalak